"Documenting the life of the Hungarian community in New Zealand"
- Az új-zélandi magyar közösség lapja.
Dr László Tanka, publisher of the recently launched book "Ausztrália és Új-Zéland magyar világa - Hungarian World in Australia and New Zealand", and his wife Iréne were guests of the Wellington Hungarian Society on 5 March. Éva Kaprinay took the opportunity to interview Dr Tanka and learn firsthand about the inspiration behind this book and others that he has published and still plans to publish.
Március 5-én, a wellingtoni Magyar Közösség vendége volt Dr. Tanka László, a "Túl az Óperencián, Ausztrália és Új-Zéland magyar világa" című könyv kiadója és főszerkesztője. Ebből az apropóból kérdezgettem magánélete és munkája érdekesebb állomásairól. Mivel közvetlen, barátságos és nyitott emberként ismertem meg, először a magánéletéről faggattam:
- 1954-ben születtem, Debrecen mellett egy kis faluban, Nyírábrányban. Kilenc évesen elveszítettem az édesanyámat. Édesapám újranősült és innen kezdve lassan kikerültem a családból, önálló emberként éltem az életem. A 8 osztály elvégzése után vegyipari középiskolába kerültem, majd következett a zenészélet, zenekart alapítottam. 1974-ben megnősültem. Huszonegy évesen egy országos újságírói pályázaton első helyezett lettem. Felfigyeltek rám és a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztősége egy állást ajánlott, melyet egy lakás ígéretével még kecsegtetőbbé tettek, így feleségemmel, Irénével, Salgótarjánba mentem. Itt éltünk több mint 20 évig, majd munkám miatt Budapestre költöztünk. Közben elvégeztem a jogi egyetemet, az Újságíró Iskolát. Feleségem Iréne, matematika- fizika szakos tanár. Tizennégy éves fiunk Timon, matematika tagozatra a Szent István Gimnáziumba, 17 éves Benedek, a Csanádi sportiskolába jár, mert tehetséges labdarúgó. A Fradi ifi-csapatában rúgja a bőrt. A 25 éves Melitta világutazó, 5 nyelven beszél, keresi a helyét. Büszke vagyok a gyerekeimre! Tehetséges mind három, remélem, megtalálják a helyüket később is az életben.
- A magánélet sikerei biztosítják minden ember sikereit az üzleti életben. Így látod ezt te is?
...
- Miket jelentetett még meg, adott már ki, a Médiamix kiadó?
- Tudatosan törekedtem arra, hogy az újságcikkek válogatásával és azokat kiegészítve, az utókornak maradandóbbat alkossak. Így jelentek meg a könyveink: a Magyar Amerika volt az első. Átfogóbban, részletesebben írtunk, hogyan élnek USA-ban a magyarok, kik ők, mit tettek és milyen értékeket teremtettek.
Néhány életrajzi regény jelent meg közös kiadásban: "Fények a ködben" Dr. Varga Lászlóról, ezt követte a "Hit apostola" Dömötör Tibor püspök életéről. Ezután, az "Amerikai Magyarok arcképcsarnoka", majd a "Menekülés - Kivándorlók kalandos szökései" címů könyvek következtek. Közben megjelentettünk Salgótarjánról, "Képeskönyv a városról" címmel egy könyvet, majd Budapestről is az "Exit"-et. A sorban pillanatnyilag az utolsó az " Ausztrália és Új-Zéland magyar világa" címů könyvünk.
- Mik a Kiadó tervei az elkövetkezendő évekre?
- Könyveink eddig magyar nyelven íródtak. Célunk, hogy a befogadó országok is megismerjék azokat, akik jelentős értékeket (szellemi és tárgyi egyaránt) halmoztak fel. Eljutassuk a második, harmadik generációhoz is ezeket a történelmi-emberi tényeket. Ezért készülünk az 56-os események 50. évfordulójára "Thank You Amerika" címmel egy cikk-, életrajz-gyůjteményt kiadni, megköszönve Amerikának, hogy életteret adott a kivándorló magyarok ezreinek. Ebben természetesen a magyarok által létrehozott, megteremtett, Amerikát gyarapító értékekről is szó esik.
A dél-amerikai magyarok is felfigyeltek már a Panorámára, az életrajzi gyůjteményekre. Az ott élők is szeretnék, hogy az ottani értékes és érdekes sorsok is megírásra kerüljenek. Most gyůjtjük az anyagot. Ez 2-3 éves munka.
Terveink között szerepel a "Thank You Ausztrália és Új-Zéland" is, de ez majd hosszú évek munkája lesz.
- Mi a TE személyes célod az élettel, a jövővel kapcsolatban?
- Három helyen tartom fontosnak, hogy harmóniában legyen az életem. Az egyik a munka, az újságírás. Megtaláltam ezt a hivatást 21 évesen, ami kitölti az életem, nem teher. Ez a magam módján a szórakozásomat is meghatározza, mert az életem általa pörgős lett, sok embert és sok mindent megismertem, láttam, tapasztaltam. Másik nagyon fontos dolog a jó családi háttér, melyet feleségem, Iréne összetart, így elmondhatom, szép családom van, harmonikus az együttlétünk. A harmadik, ami fontos az életemben, az a barátok és a barátságok ápolása. A szellemi társaim, akikkel egy úton megyünk, és bizonyos időközönként találkozunk is. Ez a hármas együttes egyensúlyban van, s ez megadja számomra a teljes harmóniát.
...
- Mit üzensz az olvasóknak?
- Távol a hazától őrizzék meg a magyar lelküket, magyarságukat továbbra is. Aki magyarnak született, az magyar marad, a gondolkodása és sokszor a gyomra is! Értékeljék azt a lehetőséget, hogy őket két ország becsüli és szereti. De ilyen körülmények között, ennyire távol az óhazától, sokkal nehezebb megőrizni a magyarságot, az összetartást. Tiszteljék és szeressék egymást, ragadják meg az alkalmakat, amikor együtt lehetnek, magyarul beszélhetnek-gondolkozhatnak. Itt mondom el, hogy csodálatos volt hallgatni, a sok, ötven éve itt élő ember tiszta, szinte akcentus nélküli magyar beszédét! Szeretném, ha Magyarországon, a Panoráma Világklubban is találkoznánk! Viszontlátásra!